Egy új gondolkodásmód
A közömbösségtől az Al-Anonos barátságokig
Az alkoholizmus hatásaival legelőször életem későbbi szakaszában szembesültem. Amikor a felnőtt lányom elkezdett A.A. gyűléseken részt venni, egy társa javasolta, hogy látogassam meg az Al-Anont. Annyira szerettem volna „segíteni” neki, hogy hamarosan kerestem is magamnak egy gyűlést. Eleinte semmi nem mozdult meg bennem. Kipróbáltam hát egy női gyűlést és pár másikat. Úgy éreztem, az én helyzetemre vonatkozóan nincs jelentősége a hallottaknak.
Aztán végre találtam egy gyűlést alkoholisták szüleinek és itt egyből otthon éreztem magam. Itt olyan emberek vettek körül, akik tudták, milyen az életem. Megértették, hogy megpróbálok mindent megtenni a lányomért, szeretném a dolgait elsimítani – elvégre nem ezt teszik a szülők? Megtanultam, hogy nem menthetem meg őt a betegségétől. Szeretetteljes elhatárolódással kellett volna felé fordulnom, és ez nehéz volt számomra. A betegség helyett a lányomtól határolódtam el.
Elkezdtem napi szinten Al-Anon irodalmat olvasni és megismerkedtem a szlogenekkel. A szlogenek azok, amikre elsődlegesen támaszkodom. Kétségbeesett pillanataimban felhívom a társaimat támogatásért. Elkezdtem barátságokat kiépíteni Al-Anonos társakkal, ez tovább erősítette a támogatást, amit a program adott nekem. Nem régóta vagyok az Al-Anonban, de ezalatt megtanultam egy új gondolkodásmódot, megtanultam saját magamon segíteni a nehézségek közepette. Most már békésebb vagyok.
Névtelen megosztás
The Forum, 2022. május
Az eredeti cikk itt olvasható.
