A tehetetlenséget felváltotta a remény
Mielőtt eljöttem az Al-Anonba, azt gondoltam, a fiam soha nem fogja abbahagyni az ivást. Vagy találok megoldást, hogy megállítsam, vagy feladom a küzdelmet és elengedem őt, nem találkozom vele többé. Mindent, vagy semmit. Ilyennek képzeltem a helyzetemet, majd, amikor már elég kétségbeesett voltam, megtaláltam az utat az Al-Anonba.
Ti megtanítottatok arra, hogy vannak más lehetőségeim, találok más megoldásokat, és ha rendszeresen visszajárok, megtanulhatom a dolgokat más megvilágításban látni. Visszajártam, és már tudom, igazatok volt.
Megláttam egy halvány reménysugarat, és amikor átadtam magam a Felsőbb Erőnek, ez a pislákoló reménysugár ragyogó napsütéssé nőtte ki magát. Elkezdtem élni a szlogeneket, olvasni az irodalmat és dolgozni a Lépéseken. Ahogy változtam és változtattam a hozzáállásomon, magatartásomon, reményre leltem.
Egy olyan jövőt látok, amelyben tudom őt szeretni és tisztelni függetlenül attól, hogy iszik-e, vagy sem. El tudtam határolódni a betegségtől és feltétel nélkül szeretni őt. „Hagytam menni és Istent tenni”, míg a fiamat a Felsőbb Ereje vezette a józanság és felépülés felé. Isten segítségével megismertem egy új életformát, az Al-Anonos utat. A tehetetlenséget és reménytelenséget felváltotta a remény, hit és bizalom az életemben.
Carol H., Florida
The Forum, 2022. augusztus